Fenyőfa tulajdonságai

A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.

A fa heterogén, higroszkópos, sejtes szerkezetű és anizotróp anyag. 40–50%-ban cellulóz, 15–25%-ban hemicellulóz rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% lignin rakódik. Tartalmazhat még gyantát, zsírokat, olajokat, viaszt, csersavat, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% víz van.

A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja.

A fenyők a többi növényhez képest nagyon alacsony tápanyagtartalmú talajokon is jól érzik magukat, tápanyag utánpótlást nem igényelnek. Ettől függetlenül trágyázhatóak, tápoldatozhatóak, ezt meghálálják, de nincs rá feltétlenül szükségük.

A fenyőfa ültetés után, ha már begyökeresedett új helyére, kevés törődést igényel. A gyökeresedés azonban eltarthat a fenyőfa ültetésétől számított 2-3 évig is, mivel a gyökere lassan fejlődik.

Fenyőfa ültetést követően ápolást elsősorban a fiatal és vízigényes növények igényelnek, mely általában öntözést  és gyommentesítést jelent.
A fenyő fényigényes, napon jobban érzi magát és szebben fejlődik, valamint a kártevők is csak nehezen tudnak megtelepedni rajtuk.

Fenyőfák

Ezüstfenyő
Lucfenyő
Szürke luc
Szerb luc
Concolor
Nordmann fenyő
Kék Douglas